A bazalt magmás kőzet. Hígan folyó bazaltlávák viszonylag gyors lehűlése során képződik. Folyékonysága miatt nagyon szétterülő nagy felületű lávatakarót alkothat. Kontinenseken elterjedt és az óceánfenék fő alkotókőzete.

A bazalt a leggyakoribb kiömléses kőzetfajta. Bázisos, finomszemcsés, sötét színű vulkáni kőzet. Kőzetalkotó ásványai: olivin (zöldes), piroxének és plagioklászok.

Alacsony a SiO2 tartalma (50%). Akcesszórikusan apatit és magnetit majdnem mindig előfordul benne. A bazaltos láva kis viszkozitású, ezért a robbanásmentes kitörések jellemzők.

Mivel gyorsan hűl le, sok aprószemcsés kristályt és köztük némi kőzetüveget tartalmaz. A kristályok részben saját alakúak, részben a maradék helyeket töltik ki. Többségük annyira kicsi, hogy még nagyítóval is nehéz meghatározni őket.

A bazalt az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben. Ma már a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. A bazaltot már régóta használják utak burkolására. A macskakő lehet kocka formájú, ha faragják és lehet hatszögletű; ha az ún.: bazaltorgonából bontják. Színe általában fekete illetve sötétszürke.